Indulás előtt vagyunk/vagyok. Itthonról haza. Ma németekkel is kommunikáltam, tegnap angolra fordítottam hollandoknak a spanyolt. A kérdőjelek pedig egyre jobban libegnek a fejem felett. 

Évek óta tanítok kicsiket és nagyokat. Általában angolra. Több, mint 10 éve kézműveskedek. Beindítottam online is a dolgaimat, a meskán meg lehet találni, hirdetem magam, amerre lehet. Kézműves foglalkozásokat tartok másfél éve, idén márciustól vállalkozóként. Merthogy kiváltottam a vállalkozóimat. Merész lépés volt, de eddig nincsen negatív hatása :)

Diplomát nem tudtam szerezni, mert a módszertan tanárom szerint nem jól tanítok. Legalábbis ez volt a véleménye 2002-ben. 

Tavaly programokat szerveztem egy egyesületnek, nyereményjátékokat, honlapot fejlesztettem. Pörögtem, jöttem-mentem, toboroztam, imádtam. 

Idén márciustól hangaági játszóháza néven futok. Sokan kérdezték már, hogy hol van a játszóház maga. Nos, nincsen, mert tőkém nincsen, és ebben a gazdasági helyzetben nem tudok megugrani egy ekkora hitelt. 

Jelenleg egy asztalnál kell ülnöm heti 5 nap 8 órában és "grafikusként", borzalmas kiadványokat szerkesztek (egy cég tulajának kívánsága szerint, hiába, ahol pénz van, nem biztos, hogy ízlés van), és szívom azt a bizonyost ugyan ennyi időben. 

Gyűlölöm ezt a fajta munkát.Örülök, hogy van, szó se róla, de nem csinálhatom azt, amihez igazán értek, amit szeretek. 

Beszélek angolul, spanyolul, értem a franciát, a németet. Nincsen jogsim, mert keverem a bal meg a jobb oldalt, úgy gondoltam, nem veszélyeztetem a társadalmat egy autó kormánya mögül.

A városunkban nem kis kapcsolatrendszerem van. Vállalkozóként jövök-megyek, ha hívnak. 

Szeretnék végre csak azzal foglalkozni, amit jól csinálok, amit szeretek. Nehéz volna megugrani. És a gyerekemnek nem tudom azt mondani, hogy nem tudok enni adni, mert alapanyagokat vettem. A boltosnak sem tudok a két szememmel fizetni. 

Marad a nettó hatvanx ezrem???

Vagy merjek lépni?

Hova?