Ma Subasára kirándultunk a férjuram családjának kertjébe, ahol bográcsoztunk, pancsoltunk, szilvát szedtünk, halálra ettük magunkat, fociztunk, kipróbáltuk a függőágyat, kártyáztunk, fagyiztunk és megéltük a pillanatot. 

A szilvás sütit meg vanília fagylaltosan ettük és vaníliafagyis csokit ittunk hozzá.

Ja, és keressük a riasztót utánzó zöldes színű madár nevét, aki a fenyőfa tetején ült és onnan nyomta. Aztán mondjuk kiderült, hogy plébekk, mert a szomszéd fán ugyanúgy ült a fenyő tetején egy másik, és csak az riasztózott.